Visszatérés

Drágák!

Tudom, hogy ha valaki esetleg újra idetéved, valószínűleg semmit nem fog érteni. Sose voltam jó, az ilyen közlésében, és el se tudjátok képzelni, hogy mennyire sajnáljuk (remélem beszélhetek a régi itteni szerkesztők nevében), hogy így szó nélkül eltűntünk. Közös megegyezés alapján hagytuk abba ennek a blognak az aktiválását, idő - és ihlethiány gyanánt. Én már akkor éreztem, hogy egyszer még úgyis kinyitom a blog kapuit, újult erővel, egyedül. Egyenlőre bizony egyedül, de ezen a későbbiekben változtatni szeretnék. Azt hiszem most jött el annak az ideje, hogy újra belépjek a szerkesztés világába, hiszem az elmúlt majd' egy évben, egyetlenegy fejlécet (bármit) sem szerkesztettem. Ennek fő oka természetesen most is az iskola volt, de szerencsére túl vagyok az iskolaválasztáson, s úgy érzem, most már legalább annyi lelkesedéssel (ha nem többel) fogok hozzá újból a szerkesztéseknek. Remélem ehhez Ti is hozzájárultok, szeretném ha újra minden rendben lenne itt, mint egy éve, de ehhez nem csak én kellek, hanem Ti is! 

Köszönöm, és még egyszer sajnálom!

Millió puszi,

Lexii